Főmenü

IVARTALANÍTÁS


Fogamzásgátlás, ivartalanítás - tévhitek az ivartalanítás körül

Bár számos fogamzásgátlási eszköz létezik kutyáknak is - tabletta vagy injekció formájában -, ha végleges megoldást szeretnénk, mindenképpen az ivartalanítás mellett döntsük. A kutyák ivari működésével kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban, melyek óriási kárt okoznak. Ki ne hallotta volna például azt a - nyilvánvalóan téves - elképzelést, mely szerint „az anyaállatnak legalább egyszer szülnie kell, különben megbolondul"? Sajnos esetenként tanultabb szakemberek is osztják azt a tévhitet, mely szerint az ivartalanítással tanácsos megvárni a nőivarú egyedek első ivarzását. Lássuk, melyek azok a leggyakoribb okok, amik miatt az állattartók zöme tartózkodik kedvence ivartalanításától:

1. Túl drága
Az ivartalanítási műtét kétségtelenül megterhelheti egy kispénzű állattartó költségvetését, de ennek a kiadásnak éppúgy hozzá kell tartoznia a felelős állattartó vállalandó kiadásaihoz, mint a védőoltásoknak vagy az állat táplálásával kapcsolatos kiadásoknak. Az ivartalanítás viszont egyszeri költség, és egy életre megszabadulunk általa az esetleges kölykök etetésének, felnevelésének és elhelyezésének nyűgétől és költségeitől, amely összeg ennek többszörösét is kiteheti. A Magyar Állatorvosi Kamara és egyes állatvédő szervezetek szervezésében minden évben lehetőség nyílik kedvezményes ivartalanítás igénybevételére is. Érdemes a helyi állatorvosnál érdeklődni a lehetőségekről.

2. Nem lehetünk tanúi a születés csodájának
A születés kétségtelenül csodálatos dolog embernél és állatnál egyaránt - de éppúgy kockázatos is lehet. A tenyésztők tudják, hogy a vemhesség bármely szakaszában (vagy az ellés során) bármikor jelentkezhet olyan komplikáció, amely akár az anyaállat életébe is kerülhet. Jusson eszünkbe az a több ezer kutya is, amelyeket „a születés csodájának" megszemlélése után utcára dobtak, vagy azok, amelyek rövid, sanyarú életük végén sintértelepen vagy állatmenhelyen végzik, ahol a túlzsúfoltság miatt esetleg elaltatják őket. Ezért - ha nem akarjuk kedvencünk életét veszélyeztetni és a kóbor állatok számát növelni - célszerűbb csupán filmen átélni a születés csodáját.

3. A műtét kockázatos
Az ivartalanítás manapság egyszerű rutin beavatkozásnak számít, melynek kockázata minimális. A műtét során a nőivarú egyedek hasán pár centis vágást ejtenek, és ezen keresztül távolítják el az ivarszerveket. A hímeknél ezt a herezacskó környékén ejtett parányi nyíláson át végzik. A modern állatorvosi gyakorlatban használt altatószerek nagyon biztonságosak, és az ivartalanításon átesett állatok a műtét után pár órával teljesen magukhoz térnek. A műtét utáni komplikációk nagyon ritkák, és az ivartalanítás utáni 8-10 nap elteltével (a varratszedést követően) a műtéti terület rendszerint tökéletesen begyógyul.

4. Túl fiatal még az ivartalanításra
Az ivartalanítást nem lehet túl korán elvégezni. Az elmúlt évek tudományos megfigyelései szerint egyes ivarszervi betegségek nagyobb valószínűséggel jelentkeznek a több ivarzáson átesett állatoknál, mint az ivarérés előtt ivartalanított egyedek esetében. Így például egyes emlődaganatok későbbi kialakulásának valószínűsége akár 50%-kal is megnőhet, ha a nőstény állat már átesett az első két tüzelésén. A modern állatorvos-tudomány szakmai ajánlása szerint - számos előnye miatt - az ivartalanítást praepubertálisan, azaz a teljes ivarérést megelőzően tanácsos elvégezni. A kutyák ivarérés előtti ivartalanítása világ legtöbb országában már elfogadott és javasolt beavatkozás, melynek - a betegségmegelőzésen túl - nagy előnye az, hogy a fiatal állatok még biztonságosabban műthetők, és gyorsabban felépülnek, mint felnőttkorban ivartalanított társaik.

5. Meg fog hízni, ellustul
Semmilyen tudományos bizonyíték nincs arra, hogy az ivartalanított állatok „hormonálisan" hajlamosabbak lennének a molettségre. Az állatok elhízása - akár az embereké - a szükségesnél több kalória bevitelének és a mozgáshiánynak a következménye. Természetesen a párkeresésben kilométereket loholó vagy kölykeit szoptató állat több kalóriát fogyaszt, mint az, amely ideje legnagyobb részét nassolgatással és heverészéssel tölti. Az ivartalanított állatok energiaigénye tehát alacsonyabb, mozgásigényük azonban változatlan. Ha ezt figyelembe véve kedvencünk a műtét után az ivartalanított állat igényéhez igazodó eleséget fogyasztja, és lehetősége van a rendszeres mozgásra, semmivel sincs nagyobb esélye az elhízásra, mint egy ivaros állatnak.

6. Van helyünk, és mindig sikerül elhelyezni a szaporulatot
Ha igazán szeretjük a kutyánkat, ivartalaníttassuk. Ha van lehetőségünk továbbiak tartására, inkább fogadjunk örökbe gazdátlan állatot - akár ideiglenes „nevelőszülői gondozásra", akár véglegesen. Ha ismerünk olyanokat, akik szívesen fogadnának be egy négylábút, inkább a menhelyeken tengődő több ezer állat közül közvetítsünk, ne mi „állítsuk elő" őket. Ne feledjük: hamarosan az utódok is szaporodni fognak! A nagy kolóniák állategészségügyi és állatjólléti karbantartása szinte lehetetlen. Az értelmetlenül világra jövő nagy létszámú állományokban gyakoriak az agresszió okozta sérülések, és az elhullás sem ritka. Ha igazán szeretjük kutyánkat, akkor egészségi és lelki igényeit is figyelembe vesszük, és nem idézzük elő az állatok értelmetlen szenvedéseit.

7. Soha nem tévesztem szem elől, nem tud bepárzani
A szerelem nem ismer határokat! Az ösztönök hívó szavának engedelmeskedő állatok mindenre képesek, a tüzelő állat megleli a módját, hogy elszökjön, s párt találjon magának. Ha ő nem megy ki a kertből, majd bejönnek a lovagjai. Ez a veszély kutyák esetében évente kétszer, több héten keresztül fennáll. Nyilvánvaló tehát, hogy a legéberebb gazdi sem képes folyamatosan őrködni a négylábú családtag erényei fölött.

8. Az állatnak szüksége van egy alomra, hogy lenyugodjon
Ennek a tévhitnek egyszer és mindenkorra véget kell vetni! Semmiféle orvosi-etológiai bizonyíték nem szól amellett, hogy a kölykezés - akár egyszeri, akár többszöri - kedvezően befolyásolná az állat későbbi viselkedését. Ez az elmélet legalább olyan ostoba, mint az a teória, hogy az ivartalanított kutyából nem lehet jó házőrző. A nemi hormonok csupán a fajfenntartásra ösztönzik az állatot - a fajra jellemző magatartásformák az ivartalanítás hatására nem változnak meg. A kutya kutya marad, legfeljebb „lenyugszik": épp az ivartalanítástól. A megfigyelések szerint a műtét után a legtöbb állat barátságosabb, kiegyensúlyozottabb lesz, így az ivartalanítás szinte minden esetben személyiségjavuláshoz vezet.

9. Nem akarok felesleges fájdalmat okozni a kedvencemnek
Az ivartalanítást altatásban végzik, így a műtét során az állat semmiféle fájdalmat nem érez. A műéti heg az operációt követő 8-10 nap alatt teljesen begyógyul. Amennyiben a sebszéleket nem felszívódó varratokkal egyesítették, ezt követőn megtörténik a varratszedés, amely néhány perces, fájdalommentes beavatkozás. Tekintettel arra, hogy az operációt követően az állatok előszeretettel nyalogatják a műtéti területet, a varratszedésig rendszerint védőgallért helyeznek a fejükre, hogy ne piszkálhassák a varrataikat. A gallér elviselése kétségtelenül némi kellemetlenséget okoz, mégis rendszerint valamennyi állat jól tolerálja.

10. Meg akartam csináltatni a műtétet, de...
A döntés csakis a mi kezünkben van: ne halogassuk az ivartalanítás elvégzését! Sőt, a műtét akkor is elvégezhető, ha már megtörtént a baj. A vemhesség az utolsó napjáig bármikor megszüntethető anélkül, hogy az jelentősebb kockázatot jelentene az anyára nézve. Még mindig humánusabb egy altatásban végzett műtét során eltávolítani a fejlődő magzatokat, mint megszületésük után elpusztítani az újszülötteket. Az ivartalanított állat boldogabb, kiegyensúlyozottabb, hosszabb életre számíthat, mint a műtéten át nem esett társai.

Forrás:
dr Temesváry Krisztina és Králik Helga: Kutyatartók kalauza könyvéből.
A könyvben nagyon sok hasznos, a kutyatartással kapcsolatos kérdésre kaphat választ a Kedves Olvasó.