KUTYA ÉS MACSKA NYERS ÉTRENDEN TARTÁS

A kutya, macska nyers étrenden tartás (BARF-diéta, prey modell) tudományos megközelítésben.


Az utóbbi évben azt tapasztaltuk, hogy ugrásszerűen megnőtt az állattartók körében a kutya, macska nyers etetésének népszerűsége.

A legismertebb ilyen étrendek a BARF diéta („Bones and Raw Food”, „Bones and Raw flesh” máshol: Biologically Appropriate Raw Food”) és az ún. „prey modell” (ragadozó modell) etetés.

A két étrend röviden abban különbözik, hogy a BARF diétában az arányok 40 % csontos hús, 30 % zöldség-gyümölcs, 30 % nyers hús, míg a prey modellben nincs növényi összetevő, itt 80 % a hús, 10-10 % a csontos hús és a belsőségek aránya.

Mint minden divatos irányzat esetében számos fórumon, internetes oldalon információk kavalkádja olvasható, amiben laikusként nehéz lehet eligazodni. Ezért szerettünk volna egy tudományos alapokon nyugvó orvosi állásfoglalást közreadni, ami segít a döntésben, vajon összességében előnyös-e a kutyánk, cicánk számára a nyers étrend?



Bevezetésként néhány alapvetés:

Tudomásunk szerint tudományos szervezetek eleddig nem állítottak fel olyan kereskedelemben kapható vagy házilag összeállítható pontos nyers eleség arányokat, amely bizonyítottan minden életkorban és állapotban teljes értékű és tápláló lenne kutya és macska számára.

Arra semmilyen tudományos bizonyíték nincs, hogy a nyers diéta etetése egészségesebb lenne kedvenceink számára, mint az előre gyártott vagy a főzött eleség.

Sőt! Azonos vagy közeli fajok esetében (pl. kutya-farkas) a vadon élő (és nyers étrenden lévő) állatok élettartama rövidebb, mint a fogságban élőké, a betegségek előfordulása pedig azonos, vagy magasabb a vadon élőknél. Habár az is igaz, hogy mindez nemcsak az étrendbeli különbségekkel magyarázható, hanem a háziállatok megelőző védelmén, mint pl. vakcinázás parazita megelőzés, ivartalanítás stb.

Kedvenceink hosszú élettartamának oka éppen az, hogy nem hagyjuk őket a természetes szelekció elszenvedőiként, hanem – belenyúlva a természet rendjébe – megóvjuk őket számos betegségtől, mint pl.: az ivartalanított kandúr macskák élettartama kb. 10 évvel hosszabb nem ivartalanított társaik természet adta élettartamánál.

A kutya, macska nyers etetésének előnyei és komoly kockázatai is vannak.



NYERS ÉTRENDEN TARTÁS KOCKÁZATAI:


ETETÉSI PROBLÉMÁK:


Elakadás:
A csontok (főként kisebb, szilánkosan törő csontok pl. szárnyasok comb vagy szárnycsontjai, sertés csigolyacsontok) szerencsétlen esetben számos helyen elakadhatnak, pl. a szájüregben, garatban, nyelőcsőben, sőt akár a vékonybélben is. A nyelőcsőben, vékonybélben történt elakadás (ún. bélelzáródás vagy ileus) életveszélyes állapotot jelent, orvosi beavatkozás nélkül általában halálos. Saját praxisunkban nemrégiben láttunk el egy nyelőcső elakadást szenvedett kutyust. Nyelőcső-metszéssel szerencsére meg lehetett menteni az állatot, de a hosszas műtéti utókezelés igencsak megviselte a kutyát és a gazdikat is.

Székrekedés:
Ha a nagy mennyiségű csont a vastagbélben összeáll és dugót képez, székrekedés alakul ki. Székrekedésre sok minden hajlamosíthat, pl.: egyedi hajlam, a rossz rágás, az idős korban csökkent bélperisztaltika és a kevesebb mozgás is.  Azaz székrekedés annál az állatnál is előfordulhat, akinél korábban nem volt jellemző. A székrekedés életveszélyes állapot, mert a székletből a baktériumok előbb-utóbb átszaporodnak a bélfalon és közben az állat nagy fájdalmakat szenved el. Az állatorvosi kezelésben az első lépés – minden állatorvos rémálma -, a beöntés, ami sokszor több órás (!) altatásban végzett procedúra, amelynek során a karcoló, hegyes végű csontszilánkok tömegét próbáljuk a bélből eltávolítani, a bélfal megsértése nélkül. Nagyon sokszor a csontdarabok olyan élesek, hogy közben nagy mennyiségű vér távozik a végbélből. Biztos vagyok benne, hogy az a gazdi, aki ezt látná, sosem adna többet kedvencének csontot…

Rossz ásványi anyag arányok:
Ha csont nélkül etetnek nyers húst, akkor a kalcium:foszfor arány nagymértékben eltolódik a foszfor javára a kutya, macska élettani szükségletéhez képest. Ez a mellékpajzsmirigyet fokozott kalcium elvonásra készteti a csontokból. Mindez a csontok törékenységéhez vezethet.

Vitamin túladagolás:
A nyers máj nagy mennyiségben történő etetése további problémákat vet fel. Ez az eleség extrém magas arányban tartalmazza az A-vitamint, amely komoly vitamin túladagoláshoz vezethet. Ennek tünetei csontos felrakódások (ún. exosztózisok) a csigolyákon és ízületekben, amely fájdalomhoz és az ízületek csökkent mozgáspályájához vezet.

Taurinhiány:
Macskákban az ún. taurin nem képződik a szervezetben, ezért táplálékkal kell felvenniük. Sok nyers eleségben nincs megfelelő taurin mennyiség. A taurinhiány szívbetegséget okozhat (ún. Dilatációs kardiomiopátiát, DCM).


FERTŐZÉSVESZÉLY:


Fertőzésveszély a kutyára és macskára:

A nyers hús potenciálisan veszélyes baktériumokat és parazitákat vihet be a kutya, macska szervezetébe. Habár a kutyák, macskák relatíve ellenállóak ezekkel a baktériumok okozta fertőzésekkel szemben, pl. az emberhez képest, ennek ellenére számos esetleírás ismert, amelyben megfertőződtek és betegség is kialakult.

A Salmonella, Campylobacter, Clostridium nevű baktériumok és számos parazita, pl. a Taenia, Echinoccoccus nevű galandférgek, valamint egysejtű paraziták (pl. borsóka) vihetők át nyers hús illetve zsigerek etetésével és okoz többé-kevésbé súlyos megbetegedést kutyáknak és macskáknak.

Salmonella, Campylobacter okozta gyomorbél-gyulladást kutyáknál rendszeresen tapasztalunk praxisunkban is. A Clostridium baktériumok méreganyagokat, ún. toxinokat termelnek, amelyek közül van, amelyik véres hasmenést okoz, de Clostridum okozza az ún. botulizmust is. A botulizmus vagy „kolbászbetegség” a nem kellően átfőtt, szennyezett hús etetésével alakulhat ki és bénulást okoz.


Fertőzésveszély az emberekre:

Emellett a fertőzésveszély nemcsak a kutyákat, macskákat érinti, hanem az embert. Ugyanis a nyers húst fogyasztó állat a környezetbe sokkal nagyobb eséllyel ürít Salmonella, Campylobacter vagy Listeria nevű baktériumokat, amely a környezetében élő emberek megbetegedését okozhatja! Ez olyannyira így van, hogy az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszer Engedélyezési Hivatal (American Food and Drug Administration, FDA) éppen ezért kifejezetten azt ajánlja, hogy a  ne etessen senki nyers húst háziállatával.

Egy 2014-es vizsgálatban 576 eleségminta közül 66-ból volt kimutatható Listeria, 15-ből Salmonella baktérium. Egy 2002-ben végzett felmérésben nyers étrenden tartott kutyák szervezetéből 30 %-ban volt Salmonella kimutatható, míg tápon tartottakból egy esetben sem.

A nyers hús fagyasztásával a kórokozók egy része elpusztítható, de vannak ez alól kivételek (pl.: E. Coli, Listeria, Salmonella, Clostridium, Campylobacter).

Az említett fertőzések különösen gyengébb immunrendszerű emberekben okozhatnak betegséget, pl. várandós nőknél, gyermekeknél, időseknél, kemoterápia alatt álló személyeknél, stb…

A húsok főzése-sütése, a tej pasztőrözése viszont fenti baktériumokat és a paraziták nagy részét elpusztítja. Fontos szempont továbbá a növényi eleség alapos mosása is.


ÖSSZEGZÉS:

Összefoglalva állatorvosok és állatokkal foglalkozó egyéb szakemberek felelősséggel nem ajánlhatják a nyers étrendet a következők miatt:
    beltartalmi hiányosságai miatt
    egészségügyi kockázatai miatt az állatra nézve
    közegészségügyi kockázata miatt a nyers húst és zöldségeket kezelő gazda és a háztartásban élő egyéb személyek tekintetében, akik érintkezhetnek a kutya, macska által ürített kórokozókkal.


Az internetes fórumokon elhangzott állításokat a BARF és a prey modell étrend mellett a következő 3 csoportba osztottam.

Vannak olyan valós előnyök, amelyek gyakorlati tapasztalat alapján feltehetően igazak, vannak nem cáfolható, de egyben nem is bizonyítható állítások és sajnos sok, teljességgel valótlan állítás is kering a világhálón.

Valós előnyök:
    A csontok rágása hosszabb idő, ami az állatot elfoglalja és nem habzsol.
    Az intenzívebb rágás feltehetően a fogkő képződését is mérsékli.  (Megjegyzendő, hogy rendkívül hatékony rágószalagok és „dental” típusú gyógytápok is vannak a piacon, amelyek ugyanezzel az előnnyel rendelkeznek.)
    „Biztosan tudjuk, hogy a kutyánk mit eszik”
    az állat étrendje pontosan megtervezett lesz (ez főzött alapanyagokkal is lehetséges lenne)
    a keményebb széklet minden bizonnyal hozzájárul a bűzmirigyek ürüléséhez (Megjegyzendő, hogy a visszatérő bűzmirigy–gyulladás hátterében más tényezők is szerepet játszanak).
    elhízás ritkábban fordul elő. (Viszont tapasztalatunk szerint alultápláltság is)

Nem bizonyított (nem bizonyítható) állítások
    „A kutyának nincs kutyaszaga”
    „A szukák jobban viselik a vemhességet”
    „A korábban enervált, lustább kutya életre kel, mozgékonyabb lesz” illetve „Csökkennek az ízületi problémák”

(Igen valószínűnek tartom, hogy ez a tapasztalat abból adódik, hogy a legtöbb BARF illetve prey modell diéta javasolja az eleség kiegészítését zöldkagyló porral és lazacolajjal, tehát nem maga a diéta lehet az oka, hanem az utóbbiak jótékony hatása).

Kifejezetten cáfolható, hamis állítások:
    „Megszűnnek az allergiás tünetek” – Ez ilyen formában egyáltalán nem igaz . A kutya, macska táplálékallergiáját leggyakrabban a következők okozzák: marhahús, csirkehús, pulykahús, sertéshús, tejfehérje, és szója. Ezen kívül macskáknál a hal fehérje is gyakori allergén. A gabonafélékben lévő glutén – ellentétben az emberrel – nagyságrendekkel ritkábban okoz kedvenceinkben tünetet! Ha kutya, macska részére hipoallergén diétát állítunk össze, akkor fenti összetevőket kell elkerülni, tehát valószínűen csak akkor csökkennek az allergiás tünetek, ha bárány-, kacsa-, ló-, kecske-, vad-, strucc- vagy nyúlhúst adunk kizárólagosan az étrend fehérje részéhez. Ugyanezeket az összetevőket tartalmazzák a hypoallergén állatorvosi gyógytápok. Jelenleg a szakirodalom egyforma hatékonyságúnak tartja a házilag összeállított és a gyógytáppal végzett hipoallergén diétát.
    „Rengeteg betegség (pl. daganatok) és allergia megelőzhető ezzel a módszerrel”, „Kutyánk immunrendszere erősebb lesz”, és emiatt „Csökkennek az állatorvosi költségek” – Fentiekben részletezett okokból, valamint bizonyítékok híján ezek teljességgel hamis állítások.
    „Az állatok hosszabb életűek lesznek” – Nem igaz, inkább az ellenkezője.
    „A kölykök fejlődése kiegyensúlyozottabb”. – Bizonyított, hogy általánosságban a fehérje- és energia túletetés okozhat csonthártya-gyulladást nagytestű, gyorsan növekvő fajtákban növendék korban, tekintet nélkül arra, hogy ezt táp, nyers vagy főtt eleség formájában viszik be.
    „A nyers étrend olcsóbb, mint a tápetetés”.- Attól függ, honnan milyen minőségű alapanyagokat szerzünk be, és mekkora testű a kutya. Általában nem olcsóbb. Egy 2015-ös tudományos cikkben részletesen kiszámolták, hogy hipoallergén diéta esetében melyik olcsóbb, a gyógytáppal vagy a megfelelően összeállított (!) házi koszttal végzett etetés. Utóbbi drágábbnak bizonyult.
    „Ha egyoldalúan etetjük a kutyánkat, előfordulhat ásványi anyag hiány, de ennek előjeleit a gondos gazda észreveszi és változtat a táplálék összetételén” – Nem igaz, nem veszi észre.
    „Bizonyított tény, hogy a Salmonellát és más, az eleségekben jelen lévő baktériumokat a kutya emésztőrendszere elpusztítja”. „Nyers marha-, vad-, kecske-, juh- és lóhús” semmilyen egészségügyi kockázattal nem jár” – Kifejezetten valótlan és talán a legfelelőtlenebb állítások.


A szempontok tudományosan megalapozott igazságtartalmát figyelembe véve hozzuk meg a döntést, szeretnénk-e kedvencünket nyers étrenden tartani.


Összeállította:
Dr. Paulina Anna
Klapka Állategészségügyi Központ, Budakeszi
Forrás:
http://allatorvos.net/a-kutya-macska-nyers-etrenden-tartas-barf-dieta-pr...